MÁSNAP ESTÉRE TELJESEN JÓL VOLTAM... -

Az egyik legalapvetőbb hiba, amit mi, orvosok elkövethetünk, az ha a fertőző betegségek kezelésénél elfeledkezünk az immunrendszer megerősítésének természetes lehetőségéről.

Pedig már az ősi bölcs mondás is arra hívja fel a figyelmet, hogy „Medicus curat, Natura sanat”, azaz „Az orvos kezel, a Természet gyógyít”.

Sajnos – ennek ellenére – az egyetemen egyáltalán nem kaptunk képzést erre vonatkozóan, így a diploma megszerzését követően, innen-onnan kell összecsipegetni az ezzel kapcsolatos ismereteket.

Még az alábbi természeti törvényszerűséget sem sulykolták belénk, pedig ennek ismerete az egyik legfontosabb kapaszkodó bárki számára, aki fertőző betegségekkel találkozik, és azok terápiájában vesz részt.

Természetes állapotában az immunrendszer hatalmas fölényben van bármilyen kórokozónak nevezett mikroorganizmussal szemben.

Kórokozó: Olyan kisebb-nagyobb méretű élőlények vagy élőlényként viselkedő szervezetek gyűjtőneve, amelyek bizonyos körülmények fennállása esetén képesek megbetegíteni egy emberi szervezetet. A kórokozók lehetnek például vírusok, baktériumok, gombák, férgek, különböző élősködők stb.

Mikroorganizmus: Parányi, egyetlen sejtből álló élőlény. A mikrosz =igen kicsi, parányi és az organizmus = élő szervezet szavakból. Akkor nevezhetjük organizmusnak, azaz szervezetnek, ha önálló életre és szaporodásra képes. Az önálló élet azt jelenti, hogy képes felépíteni saját magát, képes energiát termelni vagy felszabadítani, minden olyan életfolyamatot el tud látni, ami ahhoz kell, hogy az élet lehetővé váljon. Továbbá képes szaporodni, azaz saját utódait létrehozni.
Mikroorganizmusok például a baktériumok és az egysejtű gombák. A vírusok valójában nem mikroorganizmusok, hiszen csupán olyan élettelen anyagból állnak, amely nem mutat semmilyen életjelenséget, valamint önállóan szaporodni sem képesek.

Ezeknek a leghalványabb esélyük sincs arra, hogy elszaporodjanak, és kárt okozzanak a szervezetben. A baktériumok, a vírusok és a gombák valójában semmiféle fenyegetést nem jelentenek ránk nézve, kivéve akkor, ha mi magunk odatartjuk nekik az arcunkat, és arra kérjük: „üss meg!”.

Baktériumok: Baktériumok, Betegség, Escherichia Coli

A baktériumok egysejtű növények, és nem állatok. Többnyire igényesek, kényesek és nagyon érzékenyek a környezeti változásokra. Legtöbbször nem könnyű életben tartani őket.
A növények növekedéséhez és szaporodásához, legyen az egy egysejtű vagy kiskerti vetemény vagy éppen szobai cserepes dísznövény, megfelelő táptalajra van szükség. Ennek hiányában elpusztulnak.
A baktériumok túlnyomó többsége nélkülözhetetlen a biológiai egyensúly fennmaradásához. Nagyon sok közülük létfontosságú az emberi szervezet egészséges működéséhez.
Olykor némelyikük túlzottan elszaporodhat a szervezetben, és azt a látszatot keltheti, mintha „megtámadta” volna azt. Ez tévedés. A szervezetünkkel történő helytelen bánásmód teremtett számukra táptalajt. Ők csak növekednek és szaporodnak ebben. Az antibiotikus kezelés soha nem szünteti meg a táptalajt, csak az abban szaporodó baktériumokat pusztítja el ideig-óráig.
A háztartási fertőtlenítőszerek forgalmazói a reklámjaikkal hamis képet alakítanak ki a baktériumokról azáltal, hogy a WC-káva alatt vicsorgó, a család életére törő, gonosz kis manókként ábrázolják őket.
Körülbelül annyi gonoszság szorult beléjük, mint a nappalit díszítő cserepes orchideába.

Vírus: A vírusok nem élőlények. Sokkal kisebb méretűek még a legkisebb egysejtű élőlénynél is. Valójában DNS–ből vagy RNS–ből és valamilyen fehérjéből épülnek fel, azaz kétféle molekula keverékei. Tehát élettelen anyagok, és nem élőlények.
A szervezetbe jutva, bizonyos körülmények fennállása esetén úgy tűnik, hogy meg tudják változtatni a vírust befogadó élőlény működését, ezáltal azt a benyomást kelthetik, mintha maguk is élőlények lennének. Azonban a vírust befogadó élőlény, az úgynevezett gazdaszervezet aktív együttműködése nélkül csak élettelen anyag lenne, és nem okozna semmit.
Hasonló ez egy postai levélhez. Egy levél önmagában nem csinál semmit senkivel. Ahhoz, hogy bármilyen hatást váltson ki, szükséges, hogy valaki elolvassa. E nélkül a levél csak egy halott tárgy, ami önmagában semmiféle hatást nem tud kiváltani.
A vírusok nem rendelkeznek semmiféle önálló szándékkal vagy elképzeléssel, hiszen nem élnek. Nem céljuk megbetegíteni a szervezetet. A velük kapcsolatos probléma abból fakad, amilyen módon egy szervezet kölcsönhatásba lép velük. Egy legyengült szervezet például saját maga ellen fordítja ezeket a vírusoknak nevezett molekulákat. Ha az emberi szervezet nem „használná” őket, akkor a vírusok semmit sem okoznának. Egy erős, jó állapotú testben a vírusok semmilyen kedvezőtlen változást nem hoznak létre.
Valójában a legyengült szervezet maga a kór okozója, és nem a vírus. A vírus önálló szaporodásra sem képes, de a szervezet rossz állapotában hajlik arra, hogy a „fertőzéssel” kapott vírust mintának használva további vírusokat termeljen. Ez eredményezi a betegséget.
Ha a szervezet figyelmen kívül hagyná a testbe bejutott vírust, vagy valamilyen hasznos célra fordítaná annak jelenlétét, ahogyan azt egy egészséges szervezet teszi, nem történne semmi baj.

Gomba: A gombák korábban növénynek tartották, és rendszertanilag oda sorolták. Ma már a növények és állatok csoportján kívül egy különálló, harmadik csoportba sorolják őket. Azért kerültek önálló csoportba, mert egyes jellemzőik alapján inkább a növényekhez, míg más tulajdonságaik alapján inkább az állatokhoz hasonlítanak.
A felépítésük alapján inkább a növények közé tartoznak, hiszen azokhoz hasonlóan sejtfallal rendelkeznek. (A sejtfal egy olyan burok a sejt körül, ami szilárdságot biztosít a sejt számára.)
Táplálkozásuk alapján azonban sokkal inkább az állatokhoz hasonlítanak, ugyanis azokhoz hasonlóan más élőlények által előállított szerves anyagokra van szükségük az életben maradáshoz.
A tápanyagaikat megszerezhetik korhadékból (elpusztult élőlények maradványaiból); megszerezhetik úgy, hogy egy másik élőlényen élősködnek; illetve igénye vehetik egy másik élőlény segítségét olyan módon is, hogy annak az élőlénynek is előnyös az együttműködés.
A gombák lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek. Az orvosi mikrobiológia olyan nagyon kicsi egy- vagy többsejtű gombákkal foglalkozik, amelyek kapcsolatban hozhatók az emberi szervezetben kialakult betegségekkel.
Bizonyos gombák részesei a biológiai egyensúlynak, azaz nélkülözhetetlenek lehetnek az emberi szervezet egészséges működéséhez.
Némelyikük olykor túlzottan elszaporodhat a szervezetben, és azt a látszatot keltheti, mintha a gomba „megtámadta” volna.
Ez tévedés. A szervezetünkkel történő helytelen bánásmód teremtett számukra táptalajt. Ők csak növekednek és szaporodnak abban. Egy egészséges szervezetben nem találnak táptalajt a „betegséget létrehozó” gombák.

DNS: Dezoxiribonukleinsav: Az öröklődő tulajdonságok információit tároló és továbbörökítő anyag.

RNS: Ribonukleinsav. Az eredeti örökítő anyagról (DNS) vagy annak egy részéről készült másolatot hordozó anyag, amely alapján a test fehérjéket tud előállítani.

Fehérjefélék: Különböző fehérjék és a fehérjéket felépítő aminosavak összefoglaló neve. A fehérjék az élő szervezetek legfontosabb anyagai és számos nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Van olyan, amelyik szállító feladatot lát el a szervezeten belül, mint például a hemoglobin nevű fehérje, ami az oxigén szállítását végzi a vérben. Vannak olyanok, amelyek más anyagok lebontását végzik, mint például az emésztő fehérjék, míg mások éppen ellenkezőleg, összetett anyagokat hoznak létre összetevőikből. Bizonyos fehérjék a test mozgatásáért felelősek, mint például az izmokat felépítő fehérjék. Fehérjék biztosítják a bőr vagy az erek falának rugalmas szilárdságát. Ilyen fehérje például a kollagén. A szervezet védekező rendszere is fehérjék segítségével támadja meg az idegen betolakodókat, kórokozókat. Az ilyen fehérjéket nevezik antitesteknek. Vannak olyan fehérjék is, amelyek serkentik vagy gátolják a szervezetben zajló folyamatokat. Tojás, Tyúktojás, Főtt Tojás
A köznyelvben általában fehérjéknek nevezik azokat az élelmiszereket is, amelyek sok fehérjét tartalmaznak. A legfontosabb fehérjében gazdag élelmiszerek például a tojás, a halak és a különböző húsok.
Az ember kizárólag abban az esetben tudja létrehozni a szervezetét felépítő fehérjéket, ha elegendő jó minőségű fehérjefélt fogyaszt táplálékok formájában.
A magyar fehérje szó a német „eiweiß” (ejtsd ájvájsz) szóból ered, ami tojásfehérjét jelent.
A fehérje idegen nevén protein.

Aminosavak: A fehérjéket felépítő alapanyagok. Az elnevezés arra utal, hogy az aminosav, a származását tekintve, kapcsolatban áll az ammóniával, illetve a savakkal megegyező tulajdonsággal is rendelkezik. Ha a fehérjéket hosszú gyöngysorokként képzeljük el, akkor az aminosavak a láncot felépítő különböző színű és méretű gyöngyszemek lennének.

Kollagén: Különleges fehérjemolekula. Jellemzője, hogy nagyon erős fonalakat képez, amelyeket nagyon nehéz elszakítani.
Az emberi testben sok helyen, pl. a bőrben, az erek falában rugalmas, erős hálót képez. A bőrkabát anyagának nagy része kollagén. Viccesen kollagén-kabátnak is lehetne nevezni, ahogyan azt hajdani kiváló anatómiatanárom, Hadházy Csaba professzor úr megfogalmazta. C-vitamin hiányában kevés és gyenge minőségű kollagén képződik, így a szövetek (pl. a bőr vagy érfalak) rugalmassága, terhelhetősége csökken, azok sérülékennyé válnak.

Rendszertani: A rendszertan a biológiában élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág.

Antibiotikus: Hőmérő, Hőmérséklet, Láz, Influenza

Az anti = ellen és a biotikum = az életért szavakból. Jelentése: az élet ellen ható.
Ideális esetben olyan szer, amely csak a testben károsan elszaporodott baktériumokra hat, de a hasznos baktériumokra és magára a szervezetre nem. Ilyen antibiotikum sajnos nem létezik. A legismertebb, régóta használt, és sok szempontból a legjobb antibiotikum a Penicillin. Ez szokásos adagokban magával az emberi szervezettel nem lé reakcióba, eltekintve az olykor tapasztalható penicillinallergiától. Csak a baktériumokra hat.
Ugyanez a későbbiekben kifejlesztett legtöbb antibiotikumról nem mondható el, és éppen abból fakadóan, hogy az emberi testtel is kölcsönhatásba lépnek, sajnos vannak mellékhatásik.
Az antibiotikumok nem tudnak különbséget tenni az elpusztítandó egyféle és a hasznos, megkímélendő több százféle baktérium között, így még a legszelídebb ilyen szer alkalmazása is ahhoz hasonló, mint amikor „ágyúval lövünk verébre”. Az antibiotikus kezelésnek sajnos hasznos, nélkülözhetetlen baktériumok is áldozatául esnek, ami az általános egészség gyengülését eredményezi.

Közismert tudományos tény, hogy a fertőző betegségek csak és kizárólag azokat az embereket fenyegetik, akiknek a védekezőképessége nagymértékben meggyengült.

A minőségi éhezés komoly csapást mér az immunrendszerre.

A fertőzésekre való fogékonyság, a vissza-visszatérő náthák, influenzás megbetegedések azt mutatják, hogy már alaposan túlfeszítettük a húrt, megjelent nálunk a hajlam, a fogékonyság a betegségekre. Nem kell jósnőhöz menni, hogy bele tudjunk kukkantani a varázsgömbbe, vajon milyen jövő vár ránk.

Ha szeretnénk gyorsan kilábalni egy fertőséből, azonnal lássunk neki védekező rendszerünk rehabilitálásának. A fehérjesejtek, szervezetünk katonái, a szó szoros értelmében éheznek. Mit lehet várni egy kiéheztetett hadseregtől?
Ehhez a helyreállításhoz az első lépést a vitaminok – különösen a C-vitamin -, ásványi anyagok és nyomelemek hiányának azonnali megszüntetése jelenti.

A C-vitamin mennyiségét ilyenkor jelentősen meg kell emelni. Bombaként hathat, amennyiben a valóban szükséges adagot alkalmazzuk.

• „Ha kapar a torkom, akkor beveszek +3 db 1000 mg-os C-vitamint, és másnapra semmi bajom nincs.”
• „A kollégái csak néztek, hogy egy hétvége alatt kikúrálta magát.”
• „másnap estére teljesen jól voltam, anélkül, hogy ágyba kényszerültem volna.”
• „Egy-egy megfázásos állapot megoldása most már pillanatok műve napi 10 ezer mg C-vitami bevitelével.”

Az antibiotikumos kezelések, bár segíthetnek, nem ragadják meg a probléma gyökerét.

Láthatta a tapasztalatokból, hogy azok, akik már fogyasztanak vitaminokat, nagyon könnyen úrrá tudnak lenni egy-egy kellemetlenségen pusztán azáltal, hogy megemelik az elfogyasztott vitaminok mennyiségét. Sokkal gyorsabban gyógyul a nátha, a herpesz vagy bármilyen egyéb fertőző betegség.

Ha azoknál az embereknél, akik már tudatosan erősítik szervezetüket valamelyik kiegyensúlyozott készítménnyel, mégis megjelenik valamilyen fertőzés, két dologra gyanakodhatunk:
• Az általuk használt napi csomag eleve gyengébb annál, mint amire életvitelük, leterheltségük, általános egészségi állapotuk alapján szükségük lenne. Így nem biztosítanak önmaguk számára teljes védelmet. Ilyen esetekben érdemes egy erősebb, nagyobb hatóanyag tartalommal bíró készítményt választani, és emelni a mellé szedett C-vitamin mennyiségén is.
• A személy által alkalmazott csomag ugyan teljesen illeszkedik a szokványos, átlagos napi terheléshez, de most éppen valamilyen ritkán előforduló, szokatlanul erős megterhelésben volt része a fertőzés előbukkanását megelőzően. Életünkben előfordul, hogy a megszokott időszakokat egy-egy húzósabb, strapás időszak váltja, színezi. Ebben az esetben a helyes megoldást az jelenti, ha legalább a megterhelő időszak idejére megemeljük a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek beviteli mennyiségét.

Az elv egyszerű. Nagyobb terhelés = nagyobb támogatás.

A bemutatott eredmények bizonyítják, hogy ez a jó megoldás.

(Forrás: Dr.Lenkei Gábor könyvéből: Miért van szükségük az egészséges embereknek vitaminpótlásra?)

Comments

comments